Megyénk szülötte, Krúdy Gyula az alábbiakat írja a kézimunkázásról: “A női kézimunkáról már régen az a véleményem, hogy ez olyasmi, mint a becsületrend a rendjelek között. S talán éppen azért, mert napról napra kevesebben lesznek azok a modern, nagyvárosi nők, akik kézimunkázás ábrándjait életük kiegészítő részének tartják – mint anyáink, akik sokszor menekedtek a kézimunkázás árva világába. Sokat tudnék írni a női kézimunka okosságáról, megnyugtatásáról, sőt boldogságáról is, mert hiszen még ismertem azokat a magyar nőket, akik akkor is kézimunkáztak, ha nagyon szomorúak voltak, vagy ha nagyon boldogak voltak.” Örömmel jelentjük, hogy ismerünk még olyan falusi, városi, sőt nagyvárosi nőket,...
TovábbVendégeink már láthatták, hogy vendégházunkban szeretjük átmenteni a régi korok hagyományait és kézműves alkotásait. Különösen lelkesedünk a Mándokról származó textílekért, hímzésekért. Egész kis gyűjteményünk összegyűlt a családi és ismerősi hagyatékokból. Sok-sok vászon lepedő, abrosz, keresztszemes kendő, terítő sokasodik a szekrényeinkben. Azért, hogy ne csak a szekrényben porosodjanak ezek a kincsek, kitaláltuk, hogy használhatóvá tesszük a ma már nem használt tárgyakat. Például a régen kéztörlőnek vagy törülközőnek használt kendőkből párnát készítünk, ami majd a vendégeink ágyát díszíti. A durva szövésű vászonlepedőkből sötétítőfüggöny vagy ágytakaró lesz. A hímzett abroszokat pedig ünnepi alkalmakkor tesszük az asztalra. A mellékelt kép két mándoki törülközőből átalakított...
TovábbKorábban már hírt adtunk arról, hogy többéves kitartó munka eredményeképpen felújították a településünk központjában található Forgách-kastélyt. Az épület eredetileg a 18. század második felében épült késő barokk, kora klasszicista stílusban. A második világháborúig a Forgách grófok otthona és birtokuk székhelye volt. A családnak nincs jelenleg élő egyenesági leszármazottja, így az épület az önkormányzat, majd magán befektetők kezébe került. Nemrégiben pedig a mostani tulajdonosa újította fel. A történelmi épületben elegáns kastélyszállót nyitottak. Itt luxus körülmények között lehet megszállni, csodás damaszt ágyneműben aludni, kézzel készített, egyedi fabútorok között pihenni. A pihenést a szálloda wellness részlege teszi teljessé, ahol lehet kültéri és beltéri...
TovábbA Kerekek és lépések műsorkészítői gyalog járták be Magyarország tájait. Többször is jártak a mi vidékünkön. Most megtaláltuk az egyik nálunk készült filmet. Ezen keresztül megismerhetjük a környéket: Tiszamogyorósról érkeztek anno Mándokra, hogy utána tovább menjenek Tornyospálca, Anarcs, Kékcse és Domrád felé. Jó filmnézést és filmes utazást kívánunk! Az első egy percet megnézhetitek a nava.hu-n.
TovábbCzóbel Minka neve talán ismerősen cseng az irodalmi berkekben járatos embereknek. Az egyik első költőnőnk, aki ráadásul a Mándok közelében található Anarcson született és élt. Első verseskötete 189o-ben jelent meg, versírásra a családjához tartozó Mednyánszky László festő bíztatta, s olyan rajongói voltak, mint Jókai Mór. Ady előfutárának is tartják szimbolista költészetét. Mivel külföldön is tanult és több nyelven beszélt, kiváló műfordító is volt. Például ő fordította le először Verlaine verseit.
TovábbKorábban már többször is beszámoltunk a mándoki Forgách-kastély felújítási munkálatairól. Örömmel jelentjük, hogy az épület átalakítása a végéhez közeledik, már lehet szobát foglalni és rendezvényhez igénybe venni a helyet. Aktiválták a kastély weboldalát is. Sok szép kép látható itt, szinte hihetetlen látni, hogy milyen csodás termeket alakítottak ki az egykor kiégett, csaknem rombadőlt épületből. A honlapon még nincs fent sok infó, így nem derül ki sem a szobák ára, sem az étterem szolgáltatásai. Reméljük, lesz alkalmunk személyesen is ellátogatni a kastélyba, akár egy informális épületbejárás alkalmával, akár egy hangulatos étkezés, rendezvény során. A kastély weboldala: www.forgachkastely.hu
TovábbNemrég egy kedves ismerősünk egy csodás könyvvel lepett meg minket: a Beregi keresztszemes minták c. könyvet 198o-ban adták ki. Hatalmas íveken jól leszámolható méretben sorakoznak benne a minták. Van köztük virágos (rószás, tulipános, szekfűs), gyümölcsös (gránátalmás, ribizlis), madaras. A mintákat különböző célból hímezték terítőre, kéztörlőre, sőt temetési kellékekre vagy ingre is. A színezés alapvetően kék-piros, vagy piros-kék-zöld. Nem bonyolították túl a régiek a színeket, de annál inkább cifrázták a mintákat és azok elhelyezését a textíleken. A könyv azt is jelöli, honnan származnak a keresztszemes minták. Mándoki minta több is van benne! A mostani bejegyzésünkbe ezen minták közül válogattunk. Akinek van...
TovábbTöbben megkerestek minket az elmúlt időszakban, hogy mándoki viseletet, vagyis hagyományos paraszti ill. népviseletet szeretnének kapni. Külföldről írtak nekünk, s kérdezték, hol lehet ilyet venni, szerezni, találni. Akit tudtunk a Mándoki Közösségi Házba irányítottunk. Az ottani “falutörténeti múzeumban” van néhány régi, nagyapánk-korabeli csizma, nadrág, ing, meg nagymama-korabeli szoknya, kötény. Viszont ilyen viseletet ma már senki sem hord, sőt azt is nehéz megmondani, hogy a nagyszülőktől ránk maradt viseletek közül melyik az eredeti mándoki formavilágú ill. mintájú ruha. Nemrég azonban egy lelkes Mándokon tanító néptánc-tanártól kaptunk két képet. Ezeken egy mándoki pár látható itteni viseletben. Sajnos nem tudjuk, hogy mikor és...
Tovább