Megyénk szülötte, Krúdy Gyula az alábbiakat írja a kézimunkázásról: “A női kézimunkáról már régen az a véleményem, hogy ez olyasmi, mint a becsületrend a rendjelek között. S talán éppen azért, mert napról napra kevesebben lesznek azok a modern, nagyvárosi nők, akik kézimunkázás ábrándjait életük kiegészítő részének tartják – mint anyáink, akik sokszor menekedtek a kézimunkázás árva világába. Sokat tudnék írni a női kézimunka okosságáról, megnyugtatásáról, sőt boldogságáról is, mert hiszen még ismertem azokat a magyar nőket, akik akkor is kézimunkáztak, ha nagyon szomorúak voltak, vagy ha nagyon boldogak voltak.” Örömmel jelentjük, hogy ismerünk még olyan falusi, városi, sőt nagyvárosi nőket,...
TovábbVendégeink már láthatták, hogy vendégházunkban szeretjük átmenteni a régi korok hagyományait és kézműves alkotásait. Különösen lelkesedünk a Mándokról származó textílekért, hímzésekért. Egész kis gyűjteményünk összegyűlt a családi és ismerősi hagyatékokból. Sok-sok vászon lepedő, abrosz, keresztszemes kendő, terítő sokasodik a szekrényeinkben. Azért, hogy ne csak a szekrényben porosodjanak ezek a kincsek, kitaláltuk, hogy használhatóvá tesszük a ma már nem használt tárgyakat. Például a régen kéztörlőnek vagy törülközőnek használt kendőkből párnát készítünk, ami majd a vendégeink ágyát díszíti. A durva szövésű vászonlepedőkből sötétítőfüggöny vagy ágytakaró lesz. A hímzett abroszokat pedig ünnepi alkalmakkor tesszük az asztalra. A mellékelt kép két mándoki törülközőből átalakított...
Tovább